Posts Tagged Wikipédia
május 20, 2011 - 19:22 · Kategória: mobil fotó, természet ·Címkézve Digitalis purpurea, május, mérgező, növény, piros gyűszűvirág, Tuzson János Botanikus kert, virág, Wikipédia
Wikipédia: “Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívfrekvencia (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.
A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.
A piros gyűszűvirágot dísznövényként is termesztik.”
– Posted using MobyPicture.com
Közvetlen hivatkozás
május 7, 2011 - 20:36 · Kategória: természet ·Címkézve ízeltlábúak, csőrösrovarok, Fehér-szik, fotó, fotózás, hím, közönséges skorpiólégy, kutyatej, Mecoptera, Nyíregyháza, nőstény, Olympus E-520, Panorpa communis, rágó-szívó szájszerv, rovar, Sóstói-erdő, skorpiófátyolkák, Tiszavasvári, vaku, Wikipédia, Zuiko ED 70-300
Az elmúlt egy hétben olyan sok fotót készítettem, hogy csak sokára érek majd a feldolgozásuk végére. Voltunk a Szatmár-Beregben (a Túr mentén), a Fehér-sziknél (Tiszavasvári) és a Sóstói-erdőben is fotóztam. A fotók gyors áttekintésekor figyeltem fel arra, hogy szinte mindenhol sikerült megörökítenem azt a rovarfajt, ami az egyik kedvencem. Ez nem más mint a skorpiólégy (Panorpa communis).
Ez a különleges kinézetű ízeltlábú a csőrösrovarok vagy skorpiófátyolkák (Mecoptera) rendjébe tartozik.
Rendjük különleges rágó-szívó szájszervükről kapta a csőrösrovarok elnevezést, családjuk pedig a hímek ivarkészülékének alakjáról a skorpiólegyek nevet.
Ezeket a fotókat most tényleg érdemesebb nagyobb méretben is megnézni (a képre kattintva), mert összenyomva veszítenek az élességükből!
Hím skorpiólégy (Panorpa cognata) - Tiszavasvári, Fehér-szik - 2011.05.02. / 1.
Kutyatejen pihenő hím skorpiólégy - Tiszavasvári, Fehér-szik - 2011.05.02.
Hím skorpiólégy (Panorpa cognata) - Tiszavasvári, Fehér-szik - 2011.05.02. / 2.
Nőstény skorpiólégy (Panorpa cognata) - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2011.05.06. / 1.
Nőstény skorpiólégy (Panorpa cognata) - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2011.05.06. / 2.
Hím skorpiólégy (Panorpa cognata) - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2011.05.06.
Hím skorpiólégy (Panorpa cognata) - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2011.05.07. / 1.
Hím skorpiólégy (Panorpa cognata) - Nyíregyháza, Sóstói-erdő - 2011.05.07. / 2.
Közvetlen hivatkozás
május 2, 2011 - 20:45 · Kategória: mobil fotó, NoEzMi?, Nyíregyháza, természet ·Címkézve április, B épület, Cloeon dipterum, elevenszülő kérész, Ephemeroptera, Facebook, fartoldalék, fenyő, filum terminale, kérészek, megfejtés, NoEzMi?, Nyíregyháza, rajzás, rovarok, tavasz, Wikipédia
Hetek óta láthatóak valamilyen kérészek rajai a város parkjaiban. Vizektől távol rajzottak, s napközben fákon és más növényeken pihentek.
Aprók, alig 1 cm hosszúak, páros fartoldalékuk hosszabb a testüknél. Vajon milyen fajhoz tartoznak? Esetleg nem is Ephemeroptera rovarok?
Sajnos csak mobillal örökítettem meg egyik egyedüket, amint a B épület előtti fenyőn pihent.
A Facebook-on hamar megérkezett a megfejtés: elevenszülő kérész (Cloeon dipterum)
Jó, ha az ember sokféle biológust ismer. 🙂
Miféle kérészféle? / 1.
Miféle kérészféle? / 2.
Közvetlen hivatkozás
március 20, 2011 - 22:26 · Kategória: természet ·Címkézve Apterygota, csápok, dinoszauruszok, evolúció, ezüstös pikkelyke, ezüstös ősrovar, farcsuták, fürdőszoba, fotó, kád, lakás, Lepisma saccharina, pikkelyek, rovar, szárnyatlan rovarok, vedlés, Wikipédia, Zygentoma, őslény
Már jóval a dinoszauruszok előtt itt voltak, igaz akkoriban még nem a fürdőszobákban bóklásztak. 🙂
Ő a sokak által ismert ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina), bár én jobban szeretem az ezüstös ősrovar nevet, melyen talán többen ismerik.
Valóban régi Földlakók, már a csótányok előtt itt voltak (300 millió éve), ami az ősibb rovar alosztályhoz (Apterygota) való tartozásuk miatt nem is meglepő. Nekik soha nem voltak szárnyaik, nem úgy mint a ma ismert másodlagosan szárny nélküli rovaroknak, melyek azt az evolúció folyamán vesztették el.
Miért a fürdőszobákban találkozunk vele legtöbbször? Mert őslényünk a magas páratartalmat kedveli.
A képeken látható példány egyébként elég viharvert. Bal csápja és farcsutái is letörtek már, s ezüstös pikkelyeiből is sokat elhagyott már. De nem kell érte aggódni, mert hosszú élete folyamán (2-5 évig él) akár ötvenszer is vedlik, s ilyenkor a megsérült testfüggelékek is “újjászületnek”.
Aki próbált már egy gyorsan mozgó, szinte teljesen lapos és apró (7-10 mm) élőlényt, egy gyengén megvilágított fürdőszobában lefotózni (állvány és makro objektív nélkül), az megérti a lenti két fotó minőségét.
Aki további infókat szeretne erről az ősi lényről, annak itt van egy link: ezüstös pikkelyke (Wikipédia) >>
Ezüstös pikkelyke / 1.
Ezüstös pikkelyke / 2.
Közvetlen hivatkozás
február 6, 2011 - 13:54 · Kategória: mobil fotó ·Címkézve babérlevél, Beef bourguignon, bors, burgonya, Cabernet sauvignon, ebéd, fokhagyma, gasztronómia, gomba, hagyma, húsos szalonna, Henike, kakukkfű, marhahús, marhahús leves, metélőhagyma, olívaolaj, paradicsompüré, pácolás, petrezselyem, sárgarépa, só, szarvasmarha, szárzeller, vaj, vasárnap, vörösbor, Wikipédia
Délelőtt kiugrottam megtölteni a botanikus kerti madáretetőt, s ha már ott voltam, akkor hódoltam a madárfotózás élményének. Ezalatt Henike a gasztronómia tudományának hódolt, s elkészítette élete első Beef bourguignon-ját. Én csak boci burginyonnak hívom. 🙂
Összetett étel, sok-sok hozzávalóval, s csak a gasztronómia iránt igazán érdeklődőknek ajánlott az elkészítése, mert nem az a fél órás “összeütök valamit” típusú kaja. Annyira finom volt, hogy 2011-ben mindenképpen ez eddig a Number One, s a örök Top 10-ben is benne van. 😉
További részletek: Wikipédia > Beef bourguignon >>
Beef bourguignon a'la Henike
Beef bourguignon, petrezselymes - metélőhagymás burgonyával
Közvetlen hivatkozás
november 27, 2010 - 19:16 · Kategória: mobil fotó, természet ·Címkézve B épület, báb, cserebogár, imágó, májusi cserebogár, Melolontha melolontha, november, Nyíregyházi Főiskola, tél, természet, Wikipédia
Tegnap furcsa szerzetet találtuk a B épület mellett. Egy májusi cserebogár friss teteme hevert a járdán, mintha egy madár ejtette volna el zsákmányát.
Miért furcsa ez? Mert éppen a télre készülődünk, s a május már igen távolinak tetszik. Valószínűleg őt is átverte az utóbbi hónapok időjárása, s nem várta meg a tavaszt, azaz nem telelt át a bábból kibújt imágó.
Wikipédia: “A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabadbábból őszre fejlődik ki az imágó — ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át.”
Hát te meg, hogy kerültél ide?
Közvetlen hivatkozás
szeptember 23, 2010 - 09:19 · Kategória: mobil fotó, természet ·Címkézve bogár, csibor, gólyakamera, Hydrophilidae, Hydrophilus piceus, Hydrous piceus, közönséges óriáscsibor, Nagyhalász, templom, Wikipédia
Reggel Nagyhalászban jártunk a gólyakamera leszerelése miatt, s a templom mellett egy hatalmas bogarat pillantottam meg a járdán. Gyorsan szaladt, de már messziről látható volt, hogy nem a szárazföldre találták ki azokat a lábakat, amivel próbált eliszkolni. Mindebből azonnal tudtam, hogy csakis egy csibor lehet.
Éjszaka gyakran messze repülnek a vizektől, így keveredhetett ide ő is. Elkaptam, s egy rövid időre feltartóztattam, majd útjára engedtem ezt a hatalmas bogarat. Jó volt vele találkozni. 🙂
Idézetek a Wikipédiából:
“A közönséges óriáscsibor (Hydrophilus piceus, gyakran még mint: Hydrous piceus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a csiborok (Hydrophilidae) családjához tartozó faj.”
“A közönséges óriáscsibor 3,5-5,5 centiméter hosszú. A hozzá igen hasonló nagy csíborral (Hydrous aterrimus) Európa legnagyobb bogarai közé tartoznak. Levegővételkor a víz felszínére úszik, és csápjával levegőt juttat a hasoldalára.”
“A közönséges óriáscsibor élőhelye az állóvizek, dús, alámerült növényzettel, melynek szövevényében a szárakon és leveleken megkapaszkodhat. Éjjel messze elrepül. A lárva ragadozó, vízben élő lárvákkal táplálkozik. A kifejlett bogár növényevő.”
– Posted using MobyPicture.com
Közvetlen hivatkozás
Nagy Károly - Blogolom :-) 