Szükség is van rájuk ezen a kislevelű hárson, mert igencsak eltetvesedett.
– Posted using MobyPicture.com
Szükség is van rájuk ezen a kislevelű hárson, mert igencsak eltetvesedett.
– Posted using MobyPicture.com
Ma délelőtt beugrottunk a botanikus kertbe, mert vittünk egy új madáretetőt és 10 kg napraforgó magot. Elfogy még az a tél végéig. 🙂
Ma még csodás napsütésben láthattuk a hóvirágokat és a már nyíló tavaszi tőzikéket az égeres alatt. Holnaptól újra visszatér a tél. Legalábbis ezt ígérik a meteorológusok, s mostanában ilyen szinten egyre kevésbé tévednek. Szóval lehet, hogy jól fog még jönni az a 10 kiló mag.
Mobiltelefonnal fotózni nem egy leányálom. Már ami a beállítási lehetőségek tárházát illeti. Sokszor bosszantó, hogy életlen, elmosódott, alul és felül exponált, szóval xar “fotókat” kapunk eredményként.
Persze nagy elvárásaink nem lehetnek, ha nem magunk állítjuk be a rekeszt és záridőt stb. 🙂
Viszont mindig kéznél van, s néha egészen érdekes dolgok sülhetnek ki belőle.
Ilyen ez a katicabogárról készített felvétel is. Éppen elrepült a kis ragadozó, s ezt érdekes módon örökítette meg a HP iPAQ 614c.
– Posted using MobyPicture.com
Ma meglátogattam édesanyámat, mint ahogy sokan tették ezt a világban, akik még megtehették. Ahogy szoktam körbenéztem az udvaron és a kertben, s teszem ezt különösen nagy kedvvel azóta, hogy városi ember lettem. Tiszabercelre nem csak a folyó és az ártér nyüzsgő élővilága vonz, de az udvar és a kert mindennapi dolgai is.
Természetesen fotózgattam is, és ennek kapcsán jutottak eszembe az alábbiak. 😉
Már hetek óta illatozik az orgona, megkezdte virágzását az akác és hamarosan a fekete bodza bogernyői is szirmokat bontanak. Ez utóbbi éppen virágzása előtt kezd igazán érdekes parányi lények és látogatóik otthona lenni.
A fehér akác (Robinia pseudoacacia) most kezdi virágzását.
A fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata még virágzás előtt.
Szóval benéztem a bodzabokor ágai közé, s a friss hajtásokon ott voltak a levéltetvek, melyekre utaltam a fentiekben. Talán többen is vannak, mint azt a bodzavirág szedők és termesztők szeretnék, de most eltekintek attól, hogy az emberek többsége kártevőknek tartja ezeket a kis lényeket. Miért ne tehetném, hiszen számtalan más nézőpontból igen hasznos kis lények. 🙂
Ezúttal nem részletezem, hogy milyen érdekes és összetett nemzedékváltakozással szaporodnak, hiszen az interneten is számtalan információ áll rendelkezésre róluk.
Elsősorban arról írok, amit képekkel is be tudok mutatni, vagyis, hogy valóban több nemzedékük él hatalmas számban, egy-egy bokorban. Az udvarunkon lévőn valószínűleg százezres egyedszámban szívogatják a bodza édes nedveit.
Így néz ki az árnyékos hajtások többsége, ha meglepik. 🙂
Kicsit közelebbről igazán színes kis társaság. A jobb megfigyelők egy mézharmatot szívogató hangyát is láthat a képen. 🙂
Idézet az Édenkert honlapról:
„Táplálkozásuk során mézes váladékot választanak ki (mézharmat), amit a hangyák megtalálnak, és előszeretettel fogyasztanak. Ha bármilyen növényen erős hangyavonulás figyelhető meg, azon biztosan megtalálhatók a levéltetű-telepek.”
Bizony a hangyák az elsők, akiknek kapóra jön a levéltetvek mézharmat váladéka, s ezért védelmezik is a kolóniákat, valahogy úgy, ahogy a pásztor a nyájat.
Itt éppen egy mézharmatot szívogató hangya látható a „nyája” mellett.
Persze a hangyák nem tudják az összes mézharmatot összegyűjteni, ezért a növények levelei fénylenek a ragacsos váladéktól, amire sok más rovar is érkezik, hiszen cukortartalma miatt kiváló energiaforrás.
Csillogó bodzalevél, az egyre növekedő levéltetvek levedlett „bőreivel” (kitinvázaikkal).
Sok légyfaj érkezik az édes nedűre.
Természetesen a mézharmatra érkező rovarok miatt a pókok is lesben állnak.
Egyelőre ennyit a bodzabokor élővilágáról, de a következő alkalommal, amikor már virágba borult, újra beszámolok róla, hiszen a virágokat látogató méheket és zengőlegyeket, s a tetveket zsákmányoló katicabogarakat még meg sem említettem. 😉