Nyári fotóim között keresgélve került elő ez a sorozat.
Augusztus 5-én Tiszanagyfalu egykor szebb napokat látott homokbányájában próbáltam megvizsgálni, hogy van-e még ott költő gyurgyalag pár. Megállapítottam, hogy nincsenek, de a rekultivált bánya területén jó magas dzsindzsás vagy ha úgy tetszik embermagasságú gaz nőtt, s virágzottak a mindenféle gyomnövények.
Számtalan rovar mozgott a virágzó növényeken, s fotózgattuk is őket rendületlenül. Küldtem is onnan egy mobil fotós képet No ez mi? gyanánt, egy gamma bagolylepkéről: No ez mi? A görög ABC segít! >>
Éppen egy aranyvesszőre leszálló lepkét pillantottam meg, majd fordítottam felé az objektívet, s kattintottam egyet, majd még egy párat. Észrevettem ugyanis, hogy valami fehéres dolog megmozdult a sárga virágszirmok alatt, éppen a lepke leszállóhelye alatt. Egy karolópók várta “szeretettel”, s néhány pillanat múlva már halálos ölelésben egyesült pók és rovar.
Élőben látni a hasonló jeleneteket mindig felvillanyozó. 🙂
Itt még gyanútlanul szívogat a későbbi zsákmányállat.
A pók támadásba lendült, s ezt már a lepke is észlelte...
... de már későn, mert a predátor gyorsabb volt.
Ebből az ölelésből már nem szabadulhatott.
Nagy Károly - Blogolom :-) 