– Posted using MobyPicture.com
Archive for szeptember, 2010
Apró gombák / 2.
S ezek milyen gombák? No ezt ki mondja meg? 😉
– Posted using MobyPicture.com
Apró gombák / 1.
De milyen gombák? No ezt ki mondja meg? 😉
– Posted using MobyPicture.com
Halálos ölelés
Nyári fotóim között keresgélve került elő ez a sorozat.
Augusztus 5-én Tiszanagyfalu egykor szebb napokat látott homokbányájában próbáltam megvizsgálni, hogy van-e még ott költő gyurgyalag pár. Megállapítottam, hogy nincsenek, de a rekultivált bánya területén jó magas dzsindzsás vagy ha úgy tetszik embermagasságú gaz nőtt, s virágzottak a mindenféle gyomnövények.
Számtalan rovar mozgott a virágzó növényeken, s fotózgattuk is őket rendületlenül. Küldtem is onnan egy mobil fotós képet No ez mi? gyanánt, egy gamma bagolylepkéről: No ez mi? A görög ABC segít! >>
Éppen egy aranyvesszőre leszálló lepkét pillantottam meg, majd fordítottam felé az objektívet, s kattintottam egyet, majd még egy párat. Észrevettem ugyanis, hogy valami fehéres dolog megmozdult a sárga virágszirmok alatt, éppen a lepke leszállóhelye alatt. Egy karolópók várta “szeretettel”, s néhány pillanat múlva már halálos ölelésben egyesült pók és rovar.
Élőben látni a hasonló jeleneteket mindig felvillanyozó. 🙂
Pofátlan lenyúlás Nyírségvizes módon
Már az is röhej, hogy 6 évente cserélik a vízórát, az pedig több mint pofátlanság, hogy 5200 forintért adják, miközben a régit 350 forintért vásárolják vissza.
– Posted using MobyPicture.com
Szombati séta a Biharugrai-halastavaknál
A hétvégén egy MME képzésen vettünk részt Biharugrán, s szombat délután tettünk egy néhány órás madarász sétát a halastavak gátjain. Talán ez volt idén az utolsó napos szombat délután? Reméljük, hogy nem! 🙂
A mobil mellett az Olympus is ott volt nálam, de mivel a feltöltés alatt lévő tóegység éppen ellenfényes volt, így a madárfotózást hanyagoltam.
Veszélyes vonulás a telelőhelyekre
A legtöbbször a tavaszi ébredésük után, a petézőhelyeikre vonulásukkor hallunk az utakon elütött rengeteg kétéltűről. Sok út mentén ilyenkor önkéntesek bevonásával ideiglenes terelő-kerítéseket építenek, s a földbe ásott vödrökben összegyűlt kétéltűeket átviszik az utakon. Több helyen állandóan kint maradnak ezek a terelő-kerítések, s egyre több út alatt vannak olyan alagutak, melyeken az állatok biztonságban át tudnak kelni.
Persze ezek a megoldások még mindig csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A tavaszi vonulás általában néhány hét alatt lezajlik, azaz sokkal koncentráltabb folyamat időben, mint az őszi elvonulásuk a telelőhelyekre. Emiatt ősszel sokaknak kevésbé tűnik fel az elütött békák és gőték pusztulása.
Pedig ilyenkor a sok fiatal állat miatt még többen is vannak, mint tavasszal. (Elütve talán kevesebben, de erre sem vennék mérget.)
Mindez amiatt jutott eszembe, mert tegnap Biharugrán sok elütött gőtét, békát és fiatal vízisiklót láttam, egy forgalmasnak igazán nem mondható úton.