Augusztus 20-án meglátogattuk a Sóstói Múzeumfalut, ahol Kenyérünnepet tartottak. A nap során a gabonacsépléstől az őrlésen keresztül az új kenyérig kísérhették végig a gabona útját az érdeklődők.
Mivel nem vittem magammal fényképezőgépet, ezért csak a helyszínről küldött mobilfotókon keresztül számoltam be erről a látogatásról. Lásd pl. ezt a bejegyzést. >>
Utólag megbántam, hogy nem vittem a gépet (eredetileg ugyanis nem oda készültünk), mert a Múzeumfaluban található füsti fecske fészkek közül az egyik kiváló alkalmat adott volna néhány fészekfotó készítésére.
Ezért miután hazaértünk, felkaptam a fotóstáskámat és rohantam is vissza, hogy a záróráig hátralévő pár percben kattintsak párat a kirepülés előtt álló négy fiókáról és az etető szülőkről.
Miközben jöttek-mentek az emberek, a szülők 3 percenként hozták a finom falatokat (apró repülő rovarokat).
Meg kell jegyeznem, hogy madarakat fészeknél nem etikus fotózni. A költésük zavartalansága mindig fontosabb, mint az a pár fotó, amelyeken meg szeretnénk örökíteni őket. Ez alól talán azok az esetek lehetnek kivételek, amikor az adott madárfaj fészke emberek által nap mint nap járt helyre épül, mint amilyenek a fehér gólyák fészkei. A füsti fecskék is az ember közvetlen közelében költenek, sőt sokkal közelebb az emberhez, mint a sok méter magasan lévő gólyafészkek. Az istállók vagy más épületek gerendáira rakott fészkük az esetek többségében mégis kevésbé van szem előtt. Persze gyakran olyan forgalmas helyekre rakják fészkeiket, mint amilyen a Múzeumfalu tornácos épületeinek gerendái is. Ők jobban tolerálják, ha néhány percig pár méterről figyeljük őket, különösen, ha már nagyok a fészekben cseperedő fiatalok.
Mindezeket csak intő tanácsként jegyeztem le, hogy mindig szem előtt tartsuk: a madarak költésének zavartalansága fontosabb, mint a saját kíváncsiságunk!
Amy said
De jo kis felvetelek Karcsi.
Orulok,hogy visszamentel ,mert en meg nem is lattam fustifecskeket csak az egyuttesrol hallottam 🙂
Oriasi fazonok ahogy a kajat kerik ..nagyobb a szajuk mint ok sajatmaguk.
koszi hogy megmutattad
karolynagy said
Amy!
Örülök, ha tetszett!
Füsti fecskék, így külön. A legtöbben nem tudják, hogy külön kell írni, ellentétben a molnárfecskével és a partifecskével. 😉
Tényleg nem semmi figurák a fecskefiókák. 😀
Ildi_mama said
Karcsi, nagy kár lett volna kihagyni ezeket a felvételeket. Sokan, sosem láthatnak még fecskét sem. Köszönni tudom, hogy hazamentél a gépedért. Egyik kép aranyosabb mint a másik! Na és a pottyantós..? No komment!
karolynagy said
Ildi mama! Nekem is a pottyantós a kedvencem. 😀
Judit said
Nekem a kamarakórus tetszik. 😉
Judit said
De jó, hogy visszamentél a gépért, ismét nagyszerű képeket hoztál, köszi!
Az intelmeket pedig nem árt többször is leírni, hiszen a kíváncsiság néha tényleg felülírja a józanságot.
Ugye ezek a kisfecskék nemsokára kirepülnek? Elég nagyoknak tűnnek.
karolynagy said
Lehet, hogy már ki is repültek. 😉
Judy said
Szia Karcsi!
Látom volt egy futásod :-))) Madaras ember hogy mehet bárhova is fényképezőgép nélkül? :-)))) (jóvanna csak viccelek)
Csuda klasszak a képek, én tavaly fotóztam ilyen madarakat, és az arra járók közül sokakat kellett figyelmeztetni, hogy a fészekhez ne menjenek közel, de nem állhattam ott a kirepülésig.
Intő szavaid akkor is velem voltak, én messzebbről fotóztam és a közeli képeket zoommal készítettem.
Félelmetes jópofák, olyanok, mintha indián maszkba lennének 🙂
karolynagy said
“Madaras ember hogy mehet bárhova is fényképezőgép nélkül?”
Ezen morfondíroztam én is. 🙂
“Félelmetes jópofák, olyanok, mintha indián maszkba lennének”
Vagy inkább az indiánok fecskemaszkban. 😉
Judy said
Na, most, hogy az én hozzászólásomat hogyan rakta a Tied elé azt nem tudom ???
karolynagy said
Mivel az a 01:11-es kommentem Judit 01:04-es válaszára ment és valahogy nem oda került, ahová vártam. Szerintem mindig a legaljára fog kerülni.
Törlöm is. 😉
Jutka said
Karcsi, szuperek ezek a fotók (is)! Nekem is a kórusos a kedvencem 🙂
karolynagy said
Az tényleg szép pillanat.
Papóka said
Megérte a futásod a fotómasináért!
Gratula, tündériek.
karolynagy said
Köszi!