Füsti fecskék a Múzeumfaluban – egy fecskefészek és lakói életének érdekes pillanatai

Augusztus 20-án meglátogattuk a Sóstói Múzeumfalut, ahol Kenyérünnepet tartottak. A nap során a gabonacsépléstől az őrlésen keresztül az új kenyérig kísérhették végig a gabona útját az érdeklődők.

Mivel nem vittem magammal fényképezőgépet, ezért csak a helyszínről küldött mobilfotókon keresztül számoltam be erről a látogatásról. Lásd pl. ezt a bejegyzést. >>

Utólag megbántam, hogy nem vittem a gépet (eredetileg ugyanis nem oda készültünk), mert a Múzeumfaluban található füsti fecske fészkek közül az egyik kiváló alkalmat adott volna néhány fészekfotó készítésére.

Ezért miután hazaértünk, felkaptam a fotóstáskámat és rohantam is vissza, hogy a záróráig hátralévő pár percben kattintsak párat a kirepülés előtt álló négy fiókáról és az etető szülőkről.

Miközben jöttek-mentek az emberek, a szülők 3 percenként hozták a finom falatokat (apró repülő rovarokat).

Etetés pillanata

Etetés pillanata

Várakozás

Várakozás

Kicsit távolabbról

Kicsit távolabbról

Ki ez az ember?

Ki ez az ember?

Elég ijesztőek vagyunk?

Elég ijesztőek vagyunk?

Ááááá - mindjárt érkezik a kaja

Ááááá - mindjárt érkezik a kaja

Már lassan 2 perce várunk!

Már lassan 2 perce várunk!

Könnyítek magamon!

Könnyítek magamon!

Ülj már vissza a helyedre!

Ülj már vissza a helyedre!

Tollászkodás

Tollászkodás

Nyújtózkodás

Nyújtózkodás

Meg kell jegyeznem, hogy madarakat fészeknél nem etikus fotózni. A költésük zavartalansága mindig fontosabb, mint az a pár fotó, amelyeken meg szeretnénk örökíteni őket. Ez alól talán azok az esetek lehetnek kivételek, amikor az adott madárfaj fészke emberek által nap mint nap járt helyre épül, mint amilyenek a fehér gólyák fészkei. A füsti fecskék is az ember közvetlen közelében költenek, sőt sokkal közelebb az emberhez, mint a sok méter magasan lévő gólyafészkek. Az istállók vagy más épületek gerendáira rakott fészkük az esetek többségében mégis kevésbé van szem előtt. Persze gyakran olyan forgalmas helyekre rakják fészkeiket, mint amilyen a Múzeumfalu tornácos épületeinek gerendái is. Ők jobban tolerálják, ha néhány percig pár méterről figyeljük őket, különösen, ha már  nagyok a fészekben cseperedő fiatalok.

Mindezeket csak intő tanácsként jegyeztem le, hogy mindig szem előtt tartsuk: a madarak költésének zavartalansága fontosabb, mint a saját kíváncsiságunk!

15 hozzászólás »

  1. Amy said

    De jo kis felvetelek Karcsi.
    Orulok,hogy visszamentel ,mert en meg nem is lattam fustifecskeket csak az egyuttesrol hallottam 🙂
    Oriasi fazonok ahogy a kajat kerik ..nagyobb a szajuk mint ok sajatmaguk.
    koszi hogy megmutattad

    • karolynagy said

      Amy!

      Örülök, ha tetszett!

      Füsti fecskék, így külön. A legtöbben nem tudják, hogy külön kell írni, ellentétben a molnárfecskével és a partifecskével. 😉

      Tényleg nem semmi figurák a fecskefiókák. 😀

  2. Ildi_mama said

    Karcsi, nagy kár lett volna kihagyni ezeket a felvételeket. Sokan, sosem láthatnak még fecskét sem. Köszönni tudom, hogy hazamentél a gépedért. Egyik kép aranyosabb mint a másik! Na és a pottyantós..? No komment!

    • karolynagy said

      Ildi mama! Nekem is a pottyantós a kedvencem. 😀

      • Judit said

        Nekem a kamarakórus tetszik. 😉

  3. Judit said

    De jó, hogy visszamentél a gépért, ismét nagyszerű képeket hoztál, köszi!

    Az intelmeket pedig nem árt többször is leírni, hiszen a kíváncsiság néha tényleg felülírja a józanságot.

    Ugye ezek a kisfecskék nemsokára kirepülnek? Elég nagyoknak tűnnek.

  4. Judy said

    Szia Karcsi!
    Látom volt egy futásod :-))) Madaras ember hogy mehet bárhova is fényképezőgép nélkül? :-)))) (jóvanna csak viccelek)
    Csuda klasszak a képek, én tavaly fotóztam ilyen madarakat, és az arra járók közül sokakat kellett figyelmeztetni, hogy a fészekhez ne menjenek közel, de nem állhattam ott a kirepülésig.
    Intő szavaid akkor is velem voltak, én messzebbről fotóztam és a közeli képeket zoommal készítettem.
    Félelmetes jópofák, olyanok, mintha indián maszkba lennének 🙂

    • karolynagy said

      “Madaras ember hogy mehet bárhova is fényképezőgép nélkül?”

      Ezen morfondíroztam én is. 🙂

      “Félelmetes jópofák, olyanok, mintha indián maszkba lennének”

      Vagy inkább az indiánok fecskemaszkban. 😉

  5. Judy said

    Na, most, hogy az én hozzászólásomat hogyan rakta a Tied elé azt nem tudom ???

    • karolynagy said

      Mivel az a 01:11-es kommentem Judit 01:04-es válaszára ment és valahogy nem oda került, ahová vártam. Szerintem mindig a legaljára fog kerülni.

      Törlöm is. 😉

  6. Jutka said

    Karcsi, szuperek ezek a fotók (is)! Nekem is a kórusos a kedvencem 🙂

  7. Papóka said

    Megérte a futásod a fotómasináért!
    Gratula, tündériek.

RSS feed for comments on this post · TrackBack URI

Hozzászólás