Egyre nagyobb tömegek érkeznek a városba, s az esti behúzások már igen látványosak. Persze mi már megszoktuk.
Sajnos a fotókon nem lehet átadni az élményt, ahogy a sok-sok ezer varjú kavarog mielőtt az erdő fáin elülnének. Meg kell nézni személyesen! 
Nagy fekete massza (2010.11.15.)
Fekete árnyak (2010.11.15.)
Kék - narancs - fekete (2010.11.15.)
Hétfőn mindkét etetőt feltöltöttük, s a botanikus kertben a webkamera ezt meg is örökítette. Így most a jómadarak következnek. 
Itt még cinegék reggeliznek. (08:53)
Itt meg már éppen tűztövis termést öntök az alsó tálcára. (10:47)
Zsolt és Zoli pedig napraforgó maggal és kölessel töltötte fel az etetőt. (10:48)
Délután Pali is megjelent, amikor éppen a kiwi gyümölcsből készített madarat tettem a helyére. (14:22)
Tegnap reggel többször is meglátogatta a webkamerás etetőt egy tojó balkáni fakopáncs. A szintén megjelent mezei és házi verebek tömegesen látogatják az etetőt, időnként 8-10 veréb ül benne. Amikor a nagyság és csőr szempontjából is erőfölényben lévő fakopáncs megjelenik, akkor persze gyorsan eliszkolnak. 
A kamera képein eddig látott madárfajok: balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), barátcinege (Parus palustris), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), házi veréb (Passer domesticus), mezei veréb (Passer montanus)
A verebek tartanak az erős csőrű látogatótól. (07:56)
Fakopáncs érkezik, a kicsik meg iszkolnak. (07:57)
Mezei verebek és a "függő cinege" - persze nem függőcinege (08:04)
10 percen belül a 3. látogatás, a verebek "nagy örömére" (08:05)
Egy pár hete figyeljük a B épület előtti hársfa terméseit szívogató poloskákat. Nagy valószínűséggel a bodobácsok (Lygaeidae) közé tartozó Arocatus roeselii fajt képviselő rovarok, de teljesen biztosak nem vagyunk ebben.
Az interneten talált angol nyelvű szakirodalmak sem túl sokat írnak róluk, bár azt megtudtam, hogy pl. az égereket kedvelik. Érdekes módon a hárs mellett éppen egy éger áll, de azon nincsenek, s a hárson is csak a terméseken. Azt nagyon szerethetik.
A hideget nem tudom mennyire kedvelik, de elég merészek így november közepén, hiszen bármikor jöhet egy erősebb lehűlés, s akkor szívják majd meg igazán. Egyelőre még jó dolguk van.
Ha valaki biztosan tudja, hogy más fajról van szó, kérem jelezze!
S érdekességképpen megemlítem, hogy a sokak által ismert verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) nem is bodobács, hanem a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjának tagja.
Imágók és lárvák a hárs pici termésein
Itt a hátteret a B épület adja.
Piros és kék
Ilyen az, amikor Henikémnek összedobok valami gyors vacsorát.
- Posted using MobyPicture.com
Egy nappal a kamera üzembe helyezése után tovább nőtt a forgalom a botanikus kerti etetőn, s a fajlista is bővült. Pénteken többször volt látható az etető mögötti fán felfelé kúszó fakusz, s azóta is minden nap látható. Mivel itt nincsenek hegyi fakuszok, ezért minden bizonnyal rövidkarmú fakusz a látogató.
Az kamera képein eddig látott madárfajok: kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), hegyi fakusz (Certhia familiaris), szajkó (Garrulus glandarius)
S persze mindez 15-20 °C mellett, amikor még nem etetjük a madarakat. Ne is tegyük a hideg beköszöntéig. Mi is csak a kamera beállítása miatt kezdtük el, no meg azért, mert novemberben már jóval hidegebbek szoktak lenni.
A legfőbb vendégek továbbra is a széncinegék (12:50)
A csuszkák is gyakori látogatók (12:57)
Hosszan tart az ebédidő (13:43)
Felkúszik a fakusz (15:07)
